 |
| Fotó: Nickels/face To Face / Northfoto |
Magyar fejjel bizonyára kissé nehéz értelmezni, mit is akar Németország azzal az előreláthatólag több 100.000 szír menekülttel, akiket augusztus vége óta automatikusan befogadandó migránsnak tekint, és a Dublin III. értelmében nem küldik vissza őket abba az országba, ahol az EU-területére léptek.
A Spiegel-nek Manfred Schmidt, a német Migrációs és Menekültügyi Szövetségi Hivatal vezetője egy interjúban kijelentette:
„Nincs felső határa annak, hány háború elől menekülő és védelemre szoruló embert fogad be Németország.”
Az ez évi prognózis szerint Németországba 800.000 menekült érkezhet, 4-szer annyi, mint tavaly. Közülük 40 % még a Balkánról érkezik, akiket nem tekintenek menekülteknek, ezért be sem fogadják őket.
A német bevándorlási hivatal mindazonáltal arra számít, hogy a szír menekültek száma tovább növekszik. Azonban egy kutatás arra utal, hogy a törökországi vagy libanoni menekült-táborokban élők 90 %-a nem szándékozik Európába jönni, de ez a helyzet változhat.
Az ott élő menekültek arra várnak, hogy Szíriában stabilizálódik a helyzet, és visszatérhetnek otthonaikba. Szíriában azonban a helyzet egyre rosszabb, a menekült-táborokban élők pedig egyre kevésbé látnak perspektívát maguk előtt, az ott élő gyermekek évek óta nem járnak iskolába. A németek azzal is számolnak, hogy a már hozzájuk érkezett szírekhez az elkövetkező időkben még körülbelül 200.000 családtag is csatlakozik.
Képes-e ennyi szírt integrálni a német társadalom?
Ezt a kérdést tette fel a Spiegel riportere. A válasz:
„Igen, erről meg vagyok győződve. Óriási az elkötelezettsége az embereknek ez iránt Németországban (...) A szírek pedig, akiket én megismertem, nagy bizalommal fogadják az esélyt, amit Németországtól kapnak. Tudják, hogy itt egy új élet kezdődik számukra.”
A helyzet ezért Németországban sem ennyire kóser. Számos támadást is történt már az utóbbi hetekben nyílott menekült-táborok ellen, igaz, közben a társadalom számottevő része a migránsok védelme mellett állt ki.
Az óriási menekültáradatot a német hatóságok sem bírják követni. 250.000 eddig feldolgozatlan menekült-kérelem van, amelyek száma egyfolytában emelkedik. Több városban ezért új hivatalokat kellett nyitni. Ebben az évben 1000 új munkatársat képeznek ki, jövőre pedig újabb 1000-et. A hivatal igazgatója azt mondta, a következő 6 hónapban 200.000 menekültügyi eljárásban hoznak döntést. Több bíróra is szükség van, tudniillik a kiutasítási ügyeket a Balkánról érkező migránsok rendre megfellebbezik.
A német kormány eddig minden, az ügye elbírálására váró migránsnak napidíjat fizetett, ami egyre nagyobb kiadást jelentett. Sokan a Balkánról egyszerűen ezért az összegért indultak el Németországba, tudva, hogy úgyis hazaküldik őket. Ha egy Albániából érkezett, 5 fős család 3 hónapig vár a kiutasításra Németországban, ezalatt azonkívül, hogy ruhát, szállást, élelmet és higiéniai eszközöket kap a német államtól, 1.600 eurót is összeszedhetnek. Ebből a pénzből a család visszatérve Albániába 8 hónapig is elélhet szűkös keretek közt.
A hivatal igazgatója ezért azt tanácsolta, hogy a Balkánról érkezőknek ne adjanak napidíjat, és ezeket az ügyeket pedig gyorsított eljárásban bírálják el. A Balkánról érkezett bevándorlók beiskolázásáról is lemondanának inkább, hiszen őket úgyis kitoloncolják az országból. A hivatal igazgatója szerint a legelején világossá kell tenni számukra, hogy ők nem maradhatnak Németországban, és olyan intézkedésre is szükség van, hogy akit egyszer már kiutasítottak az országból, az ne térhessen újra vissza.
A hivatal igazgatója azt is elmondta, hogy az Afrikából érkezett migránsok esetében is különbséget tesznek a háborús övezetekből (Eritrea, Szomália) menekülők és a megélhetési célból, biztonságos országból érkezők között. Utóbbiak számára is van viszont lehetőség a munkavállalásra Németországban, jelentette ki Manfred Schmidt. Ezeknek az embereknek Németország azt üzeni, hogy a menekültlét helyett vannak más legális utak is a németországi munkavállalásra. Ezek az emberek pl. a hiányszakmákban vállalhatnak munkát kórházi ápolóként vagy idősgondozóként. Ehhez Németország több afrikai országgal is szeretne képzési megállapodásokat kötni, mondta a német menekültügyi hivatal vezetője.
Nincsenek megjegyzések: