 |
| Kép: pixabay.com |
Még a nemrégiben felújított, valamint felépített kórházakban sem klimatizált az összes kórterem, az elavult épületekben üzemelő egészségügyi intézményekben pedig kánikula idején gyakran elviselhetetlen forróságban, akár több órás operációknál kell helytállniuk az orvosoknak, asszisztenseknek.
Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke a Napi Gazdaságnak azt nyilatkozta: energetikai nézőpontból az egészségügyi infrastruktúra nagy része fejlesztésre szorul, ami a fűtési - hűtési rendszerekre is igaz. Ámde az sem mindegy, hogy milyen klímaberendezés működik egy intézményben - fűzte mellé. Véleménye szerint a kórházakban a központi légkondicionálás jelentené a megoldást.
Ezek költségkímélőbbek, habár a klimatizálással becslések szerint 30 - 40 %-kal megnövekednek az energiaköltségek. Egy épület hűtése mellesleg nem egy egyszeri befektetés, a klímaberendezés rendszeres karbantartása szintén jelentős összeget kíván, viszont nem hagyható el, amint azt az USA-ban kitört legionella járvány is alátámasztja.
Nagy Péter, a Szent János kórház igazgatója a lapnak azt nyilatkozta: a műtők levegőcseréjét szigorú előírások szerint vannak szabályozva, ez pedig csakis speciális megoldásokkal kivitelezhető. Egy ilyen berendezés minimum 1,5 millió Ft-ba kerül, nem véletlen, hogy intézményükben nincs is vele felszerelve az összes műtő.
Az operációt végző személyzetnek emiatt jelentős terhelést kell kiállnia:
Egy 3 - 4 órás műtét során, amelyet steril ruhába beöltözve, 40 °C fokban kell lebonyolítani, akár 1,5 l folyadékot is veszíthet a szervezet.
Ezért a hőségriadó idején, más kórházakhoz hasonlóképpen, a halasztható műtéteket későbbi időpontokra rakják át, ami a betegek számára is kedvezőbb.
Nincsenek megjegyzések: