 |
| Illusztráció! Kép: pixabay.com |
A 2015-ben érzékelhető migrációs nyomás Európa számára csak egy hosszú, akár 2050-ig is elnyúló, a következő évtizedekben vélhetően számottevően rosszabbodó és intenzívebbé váló folyamat kezdete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) szakértői szerint. A szakértők az európai menekültpolitika hozzá nem értésének feloldására egy 20 pontból álló javaslatot szerkesztettek.
Az SVKK legújabb disszertációjában azt írta: tekintettel a hónapok óta Európára nehezedő és egyre erősebbé váló migrációs nyomásra, illetve a migrációs válság kezelését hátráltató európai politikai vitákra és dilemmákra gondolat ébresztőként fogalmazták meg a tanácsaikat.
Hangsúlyozták, hogy a legtöbb stratégiai prognózis szerint a migránsok és menekültek száma a jövendő évtizedekben - különféle okokból kifolyólag - emelkedni fog.
Demográfiai robbanás menekültjei
A politikai menekültek manapság főként Szíriából, Afganisztánból, Irakból és a szaharai térség egyes országaiból érkeznek. Ezek mellett vannak gazdasági - szociális migránsok is az SVKK szakértői szerint, akik felhívják a figyelmet a "demográfiai robbanás" menekültjeire is. Utóbbiról szólva kifejtették, hogy Afrika 1,2 milliárd emberből álló lakossága 15 éven belül 500.000.000-val fog nőni.
Afrika és a Közel - Kelet országainak zöme esetében nemcsak a sebes népességnövekedés következményei - ivóvíz és élelmiszer ellátási, lakóhely-, egészségügyi ellátási problémák, az oktatás nehézségei - okoznak nagy gondot, hanem az a sok fiatal is, akiknek országa gyenge gazdasága nem tud megélhetést nyújtani.
Klíma-menekültek
"Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a kibocsátó országokat kell működőképes, szilárd kormányzattal bíró, működő intézményrendszerrel rendelkező, gazdaságilag is funkcionáló szervezetekké tenni" - írták.
Megfigyelhető egyébként a "klíma-migráció" is, amelynek eredményeként vannak ún. klíma-menekültek is - fűzték hozzá.
Helyben kell megoldani a gondokat
Az SVKK szerint az Európára nehezedő tömeges menekülthullám nyomása csak kiterjedt és összehangolt cselekvési tervvel mérsékelhető. Ezek:
- A kiindulási helyen az elvándorlást gerjesztő tényezők kezelése
- A kiindulópont környezetében lévő országok menekültügyi rendszereinek támogatása
- A migrációs útvonalon fekvő államok bevonása a menekültkérdés rendezésébe
- A hatásos és szigorú európai határvédelem
- A menekültek gyors regisztrálása, a menekültügyi eljárások felgyorsítása
A tanulmányban felhívták a figyelmet az eredményes schengeni határvédelem és az európai humanitárius elveken alapuló menekültpolitika ellentmondásaira is. A legnagyobb gondot véleményük szerint az okozza, hogy a jogszabályok szerint a schengeni határ országokra hárul - a térség határainak védelme mellett - a migránsok regisztrációja és a menekült kérelmek elbírálása is. Eme országoknak viszont nincsenek megfelelő eszközeik a nagyobb menekülthullámok feltartóztatására a schengeni határoknál, sem pedig arra, hogy meggátolják menekültáradat tovább utazását a célországok felé - akár csak a menedékjogi eljárás idejére is.
Mérsékelni lehetne az adósságot
Az SVKK átgondolandónak tartaná a fő migrációs útvonalak mentén lévő olyan EU-országok nemzetközi adósságállományának mérséklését is, amelyek képesek földrajzilag elszeparált menekültügyi oltalmi területeket megalkotni.
Az európai menekültügyi oltalmi területekről kikerülő, menekültstátussal rendelkező emberek elosztására csak abban az esetben hatékony a kvótarendszer, ha az elosztás során elkerülhető a migránsok megkülönböztetése és az ellátásuk minden EU-tagállamban csaknem ugyanolyan színvonalon megvalósítható – jelentették ki.
Az SVKK szerint nem át fontolóra venni egy közös európai menekült ellátási minimum kialakításának tervét, amelyet a tagállamok - a közös EU-költségvetésből támogatva - kötelező jelleggel biztosítanak, beleértve a menekültek integrációs költségeinek közös uniós fedezését is. Ennek hiányában ún. virtuális kvótarendszer is kivitelezhető lenne, amelynek lényege, hogy a migránsokat valóban befogadó EU-tagállamok részére a többiek (a szolidaritás és az arányos teherviselés elvei szerint) a rájuk eső kvótáknak megfelelő pénzügyi és más anyagi segítséget nyújtanának - fejtették ki a disszertációban.
Nincsenek megjegyzések: