 |
| Kép: pixabay.com |
Többen ráéreztek az utóbbi időben, hogy ajánlatos lehet beruházni egy újabb lakóingatlanba. Ha tovább tart az árak növekedése, akkor azért, ha sikerül hosszútávon megfelelő bérleti díj mellett kiadni, akkor azért. A legújabb felmérések szerint Budapesten az adásvételek 1/3-a (vidéken az 1/5-a) mögött kimondottan befektetési szándék áll. A főváros forgalmas kerületeiben az 1 m2-re eső bérleti díj elérheti akár a 3.000 - 3.500 Ft-ot is, hálát adhat az égnek, aki 100.000 Ft alatt - minimum 2 szobás - albérletet talál. Mindeközben egyre olcsóbb lakáshiteleket találni, egy 7.000.000 Ft-os lakáshitel havi törlesztő részlete 20 éves futamidő esetén banktól függően 42.000 - 44.000 Ft között várható.
Augusztusban megugrott a kereslet az albérletek iránt
A válságos szűk években jócskán redukálódott a lakásvásárlások száma, többeknek az albérlet jelentette az otthonteremtést, ami a bérleti díjak növekedéséhez vezetett. Ma sincsenek valami könnyű helyzetben az albérletet keresők Budapesten és a felsőoktatási intézményekkel rendelkező nagyvárosokban. Nem elég, hogy az elmúlt 1 évben az ingatlanpiaci árnövekedést lekövetve közel 1/4-ével növekedtek az albérletárak, a nyári szünet utolsó hónapjában a szeptemberi iskolakezdésre bérlakást keresők is kíméletlen csatát vívnak a megmaradt lakóhelyekért.
Vannak olyan történetek, hogy a rezsiköltségeken felül havi 150.000 Ft-ért adtak ki egy panellakást, vagy, hogy valaki kirakta a régi bérlőket, mert az újak dupla árat fizettek a lakásért. Mindazonáltal a bérleti díjak megtorpanását okozhatja a szezonális roham mérséklődése, illetve az új otthonteremtési támogatás is számos albérlőt a lakásvásárlás felé irányíthat.
Lakáshitel jutányos áron
Az elfogadható önerővel rendelkező családoknak a mostani kedvező kamatkörnyezetnek köszönhetően egyértelműen érdemes lehet elgondolkodni egy hitelfelvétel melletti lakásvásárláson. Igaz, hogy egy átlagos lakáshitel futamideje 3 - 4-szer is meghaladhatja a felsőfokú tanulmányok idejét, de a magas bérleti díjak és az olcsó lakáshitelek mellett hosszú távon az ingatlanvásárlás felé billenhet a mérleg nyelve. Amennyiben a gyerek később nem az egyetem városában képzeli el a jövőjét, vagy nem ott talál munkát, akkor az ingatlan eladható vagy akár bérbe adható.
„Akiknek van némi kezdőtőkéje, megtakarítása, a pillanatnyi albérletárak és az alacsony kamatkörnyezet figyelembevételével tanácsos a lakásvásárlást fontolóra venni” – tette közzé a K&H lakossági üzletágért felelős vezérigazgató helyettese, dr. Bába Ágnes.
Bérleti szerződés közjegyző előtt
Az albérletpiacon jó néhány rémhír terjeng lelakott lakásokról, tönkrement berendezési tárgyakról, felhalmozott tartozásokról, agresszív bérlőkről és olyanokról, akiket mindezek ellenére sem lehet kirakni a lakásból. A lakáskiadás veszélyeinek elkerülése végett, a bérbeadók manapság már gyakorta közjegyző előtt hitelesített bérleti szerződést kötnek, illetve 2 - 3 havi kauciót is kérnek, átalánydíjak és éves elszámolás helyett pedig havi jelleggel a tényleges fogyasztást terhelik a lakókra.
A szerződés az abban részletezett jogokkal és kötelezettségekkel a bérbeadó és a bérlő érdekeit is szolgálja. Aki megpróbálja eltitkolni a bérbeadásból származó bevételeit, az egy konfliktushelyzetben, elszámolási probléma vagy a jogvita esetén nem sok jóra számíthat. Egy 10-en vagy 20-on milliós vagyontárgyat papír nélkül más birtokába adni amúgy is nagy meggondolatlanság.
Nincsenek megjegyzések: