» » » Túlhajszoltak a kórházi ápolók

Kép: pixabay.com


Ez év június végén 1 héten át demonstráltak ,,Szegény kórház” címmel az egészségügyi szakdolgozók és ápolók szervezetei, hogy felhívják a figyelmet, hogy az egészségügy elég súlyos gondban van. A résztvevők főként a terület alulfinanszírozottságából következő megalázó munkakörülményeket és fizetések mértékét kifogásolják. Rövid internetes felmérés készült a kórházi ápolók körében, hogy megtudjuk, hogy körülbelül mennyit és mennyiért dolgoznak. 7 db kérdést lett feltéve:

  • Ön hány éves?
  • Mennyi ideje dolgozik ápolóként?
  • Milyen végzettséggel rendelkezik?
  • Egy átlagos héten körülbelül hány órát dolgozik?
  • Mennyi a nettó (adózás után hazavihető) fizetése ápolóként?
  • Ápolói munkája mellett van másik állása? Ha igen, mivel foglalkozik, és heti hány órában?
  • Ha van másik állása, mennyi az ebből származó nettó (adózás után hazavihető) fizetése?


A beérkezett több mint 400 válasz alapján nyilvánvalóvá vált, hogy igen kevés pénzért dolgoznak sokat a területen. Az igazán elszomorító azonban az, hogy mivel átlagosan kevesebb, mint 130.000 Ft-ot visznek haza, a – nem reprezentatív – felmérésre válaszoló ápolók 1/3-ának van másodállása is. Van olyan, aki nem is 1 helyen dolgozik még a fő munkahelye mellett.


„Diplomás ápolóként, 34 év után 160.000 Ft-ot keresek meg műszakban.”


A vegyes életkorú, átlagban 43 éves ápolók szinte mindnyájan 17 és 23 éves koruk között kerültek erre a pályára. Ennek értelmében nagy többségük ápolói szakképzettséggel rendelkeznek.


Vannak diplomások is, akik ha végzettségüknek megfelelő beosztást kapnak, valamivel jobb fizetésre számíthatnak a bértábla szerint – többségében erről is számolnak be. Az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó bértábla F oszlopa felel meg a főiskolai végzettségnek, ebben az esetben 20 éves munkaviszony után bruttó 191.000 Ft-ot lehet keresni. Az ápolókra ugyanakkor leginkább a C, D vagy E osztály vonatkozik, ahova középiskolai végzettséggel és szakképesítéssel vagy felsőfokú szakképzettséggel lehet bekerülni. 20 év munkaviszony után bruttó 130.000 - 140.000 Ft-ot kapnak az ide sorolt dolgozók.


Az ennek megfelelő nettó béreket említenek a felmérésben is: átlag 127.000 Ft-ot kapnak kézhez, persze ebben már a számos túlóra is benne foglaltatik. 1/4-ük keres 110.000 Ft alatt, nagyjából ugyanennyien pedig 142.000 Ft felett.

Kép: index.hu

Ezekhez a nem túl magas fizetésekhez viszont nem keveset kell dolgozniuk, átlagban heti 50 órát töltenek el fő munkahelyükön, hogy azután 1/3-uk egy másik állásban egészítse ki keresetét.

Kép: index.hu

A létminimum szintjén élnének a másodállás nélkül


Korábban készült egy cikk arról, hogy a KSH megszünteti a létminimum számítását. A múlt évi adatok szerint viszont a háztartások 35 %-a élt a létminimum alatt, amely egy 2 felnőttből és 2 gyerekből álló háztartásra számolva 253.000 Ft volt. A felmérésre válaszoló átlagos ápoló, aki a bértábla alapján egy több mint 10 éve a pályán lévő szakképzett dolgozónak felel meg, éppen ennek felét keresi meg. Következésképpen, ha feltételezzük, hogy hasonlóképp kereső párjával 2 gyereket nevelnek, akkor éppen a létminimum szintjén élnek a számítások alapján.
Szerencsére azonban az ápolóknak sem kell éhezniük, 1/3-uk tudniillik másodállást vállal, hogy eltarthassa a családját. Sokan szakterületükön helyezkednek el: átjárnak egy másik kórházba dolgozni, szociális otthonokban ápolnak, házi betegellátást vállalnak. De vannak ezeknél sokkal különbözőbb másodállások is. Van, aki kozmetikusként egészíti ki jövedelmét, néhányan feketén takarítanak; van, aki fagylaltozóban dolgozik, esetleg éppen mezőgazdasági idénymunkát vállal. A legrészletesebb válasz egy kerékpárok eladásával is foglalkozó, 45 éves, 28 éve a pályán lévő szakápolótól jött. Ő 109.000 Ft-ot keres nettóban, saját bevallása szerint ezért úgy 48 órát kell dolgoznia hetente.


„Mivelhogy a főállásban kapott fizetésem nem lenne elegendő a havi csekkek befizetésére (120.000 - 130 000 Ft), és betegszállító férjem keresete sem éri el a nettó 100 000 Ft-ot, kénytelen vagyok más munkával pénzt keresni, hogy magamat és a családomat (3 gyermek) el tudjam tartani! Használt német gyártmányú kerékpárokat veszek, és azokat javítom, megtisztítom és eladom. Így pont annyi pénzünk van, hogy hó végéig rengeteg munkával, eléggé szerényen megélünk valahogy.”


Egy másik, 43 éves, 26 éve ápolóként dolgozó válaszoló 2 állást is elvállal el a kórházi munka mellett, hogy 130.000 Ft-os nettóját megtoldja még kb. 80.000-el:


„Még 2 állásom van pluszban, a Baptista Szeretetszolgálatnál házi betegápolás, és daganatos betegeket is ápolok. Heti 36 órában.”


Mások is voltak, akik részletekbe menően elmesélték, hogy miért vállalnak másodállást, vagy éppen miért nincs erre lehetőségük. Egy 50 éves ápoló 32 évet dolgozott eddig az egészségügyben, 142.000 Ft-ot kap kézhez, folyton éjszaka dolgozik:


„86 éves édesanyámat ápolom saját otthonában, már 2. éve. Azóta inkontinens, ezért vállaltam folytonos éjszakázást, hogy napközben tudjam őt ápolni.”


Egy egyetemet végzett ápoló azért keres csak 135.000 Ft-ot, mert nem kapott végzettségéhez optimális beosztást. 53 évesen, 35 év munkaviszonnyal a háta mögött egészségi állapota miatt nem tud  már másodállást vállalni:


„10 éve 3 állásom volt, most már beteg vagyok, és örülök, ha a 40 évet ledolgozom, úgy, hogy nem adják meg az egyetemi bért sem, mert a munkámhoz nem szükséges! Vérlázító! Akkor minek a képzés? Nem egy sarki zöldségesben dolgozom, hanem egy kiemelt kórházban. Azért tanultam, mert azt gondoltam, így több lesz a jövedelmem. Hát nagyot tévedtem!”

 
Kép: index.hu



«
Next
Újabb bejegyzés
»
Previous
Régebbi bejegyzés

Nincsenek megjegyzések:

Leave a Reply