 |
| Illusztráció. Kép: pixabay.com |
Amíg előtérbe került a politikai és szakmai tanácskozás arról, hogy a magyar férfiak 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek-e, sok nő nincs megelégedve azzal a nyugdíjjal, amelyet ugyanennyi munkában eltöltött év után meghatároznak nekik.
Akik 2012-ben mentek nyugdíjba 40 éves munkaviszony után, sokkal jobban jártak, mint azok, akik ebben az évben fejezték be a munkát, állítja egy kaposvári asszony, aki most 60 éves és 20 éves kora óta dolgozott. Most vonult nyugállományba, és meghökkent azon, milyen kevés lett a nyugdíja. A számításai szerint ő bruttósítva fizette a nyugdíjjárulékot, mégis a nettó összeg után kapja a nyugdíját, és az évek folyamán 2-szer is levették a szorzóját.
– Korábban úgy állapították meg a nyugdíjat, hogy a munkában töltött utolsó 5 - 10 évet vették alapul, annak alapján számolták ki. Most miért az egész 40 évet vonják össze, hiszen az 1980-as években mindössze 1000 Ft volt az átlagfizetés. Én 40 év munkaviszony után 58.700 Ft nyugdíjat kapok, vagyis az öregségi nyugdíjam a minimálbér 60 %-a lett, de tudok olyan nőkről, akik sokkal rosszabbul jártak.
Az asszony jelenleg vállalkozó, de korábban nehéz fizikai munkát is végzett és 2 gyereket nevelt fel. Azt is sérelmezi, hogy a 40 éven túl még 3 hónapot dolgozott. Ez idő alatt is fizette a járulékot, azonban ezt nem számolták bele a megállapított nyugdíjába. 83.000 Ft-ot fizetett be havonta.
– Az összegből 37.000 Ft-ot szociális hozzájárulásként adtam be, de miért nem a nyugdíjalapba ment ez a pénz? – érdeklődött a nyugdíjas.
Egy nyugdíj szakértő szerint a konkrét esetben a nyugdíjfolyósítónál jogosan jártak el, amikor a teljes életpálya keresményeit vették figyelembe, mert a régi – „Csak 1000 Ft volt az átlagkereset” – összegek egy speciális számítással kerültek be a rendszerbe. A nyugdíjak kiszámítása egy bonyolult, többlépcsős művelet. A lényege, hogy az állami nyugdíjra jogosultak egész életükben szerzett szolgálati ideje képezi az alapot – ezt évente, napra pontosan mutatják ki –, melyre rávetítve kiszámolják az egész életpálya alatti átlagkeresetet évenként nettósítva. A nyugdíjba vonulás előtti évhez történő átszámítás a szolgálati idő hosszát figyelembe véve a történik, nyilatkozta a Nyugdíjpénztárak Országos Szövetségének szakértője.
A nőknek duplán fontos a jó nyugdíj, hiszen statisztikailag nézve tovább élnek, hosszabb ideig élvezhetik a nyugdíjas éveket, mint a férfiak. Mindemellett az esetükben létezik egy ún. bér- és nyugdíjszakadék. Az Európai Bizottság tavaly publikált egy nyugdíjakat vizsgáló tanulmányt, amelyből kiderült, a magyar nők nyugellátása 15 %-kal marad el férfiakétól. A jelenség okai összetettek. A nők általánosan korábban vonulnak nyugállományba. A férfiakhoz képest nagyobb eséllyel inaktívak a munkaerőpiacon rövidebb - hosszabb ideig, például gyermekvállalás esetén, vagyis életük során több alkalommal is előfordulhat olyan helyzet, hogy vagy nincs munkahelyük, vagy nem fizetett munkát végeznek. Ugyanakkor aktív éveikben is jellemzően kisebb óraszámban és / vagy kevesebb évet dolgoznak, illetve átlagban alacsonyabb fizetést kapnak. Ez a kombináció azt idézi elő, hogy mind az élethosszra vetített járulékfizetési periódusuk, mind a befizetett járulékuk mértéke a férfiaké alatt marad.
A pénzügyi tudatosság fejlesztése, a nyugdíjcélú megtakarításokra való odafigyelés, az egyéni megtakarítás fontossága a nők számára ezért kiváltképp hangsúlyos. A nyers igazság az, hogy a jó nyugdíj azoknak adatik meg, akik aktív korukban sokáig és igen jól kerestek, és azoknak, akik időben gondoltak a jövőre. A többség fontosnak is tartja az öngondoskodást, de a felmérések alapján csak az emberek 1/3-a tesz érte.
Nincsenek megjegyzések: