 |
| Kép: pixabay.com |
Az eredetileg tervezettnél minimum 20.000, de valószínűbb, hogy 30.000-el több közmunkás foglalkoztatását lehetne finanszírozni abból a pénzből, amit erre a jövő évi költségvetésben szán a kormány. Az eltérést béremelés, egy eltitkolt megaprojekt, biztonsági ráhagyás vagy egyszerűen rossz tervezés magyarázhatja. Pénzügyileg a rendszer az utóbbi néhány évben mellesleg egyre hatékonyabban működik.
A közmunkaprogram az évek során egyre hatékonyabban működik, mindenesetre, ami a finanszírozás felhasználását illeti. Egészen pontosan azt, hogy adott költségvetési támogatásból mennyi közfoglalkoztatott jut munkához, és az egy közmunkásra eső költségvetési támogatás mekkora hányadát fordítják bérre.
A pénz 3/4-éből lesz fizetés
A Belügyminisztérium nyilatkozott arról, hogy az elmúlt években a program büdzséjének mekkora része ment el a közmunkások bérére. Azt mondták, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) "adatai szerint az elmúlt években körülbelül 80 %-os volt a teljes előirányzatból a bérköltségekre felhasznált forrás".
Számítások alapján ez azért egy kicsit túlzás. Meg lett nézve, hogy éves átlagban hány közmunkás dolgozott, dolgozik a 2013 óta eltelt években, és a számokat meg lettek szorozva az átlagos éves bruttó közmunkás bérrel. Az eredmény: 2013-ban a program teljes büdzséjének 65 %-a ment bérekre, 2014-ben 73 %-a, 2015-ben pedig valószínűsíthetően 76 %-a fog. Tehát a rendszer hatékonysága ebből a nézőpontból évről évre fejlődik.
Járulékos költségek
A Belügyminisztérium elmondása szerint a maradék összeg a következő dolgokra fordítódik: munka- és védőruházat és egyéb védőeszköz, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség, a munkásszállítás költsége, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök, foglalkozás egészségügyi vizsgálat, anyagköltségek, országos programok esetében szervezési, mintaprogramok esetében pedig beruházási jellegű költségek.
Egyre olcsóbb egy közmunkás
2013-ban egy közmunkás még bő 118.000 Ft-jába került az államnak havi szinten, ebből az átlagos közfoglalkoztatott szűk 77.000-et kapott kézhez, bruttóban. 2015-ben egy közmunkás már csak 106.000 Ft-ba kerül, egy átlag közmunkás bruttója pedig már 81.000 Ft lett.
Összességében a közmunkások száma nagyobb ütemben növekedett, mint a közmunkaprogram költségvetési finanszírozása.
Felfedeztek 28.000 közmunkást
Mindenesetre ez volt idáig; az elfogadott 2016-os költségvetés számai szerint a javuló tendenciák jövőre borulni fognak. A kormány 2016-ra 240.000 közmunkást tervez, 320 milliárd Ft-ból. Vagyis egy közfoglalkoztatott megint havonta 118.000 Ft-jába fog kerülni az államnak, akárcsak 2013-ban.
Ha 1 közmunkást ki lehet hozni havi 106.000 Ft-ból, ahogy az idén megvalósult, akkor 320 milliárd Ft-ból az állam nem 240.000, hanem 268.222 közmunkást kellene foglalkoztatnia.
A 10 milliárd Ft másra kellhet
Megkérdezésre a különbség okairól a Belügyminisztériumnál azt nyilatkozták, hogy csak a költségvetés megszavazása után áll módjukban megmagyarázni az eltérést. Most elárulták, hogy „a 2016. évben a tervezett előirányzatból 10 milliárd Ft elkülönítésre kerülhet szociális szövetkezetek alapításának támogatására”.
Az ezen felüli 330 milliárd Ft összegű előirányzat az NGM által is közölt 240.000 fő közfoglalkoztatásához lenne elegendő” – tették közzé válaszukban.
Számítások szerint még ha (és a tárca feltételes módban válaszolt) 10 milliárd Ft-ból szociális szövetkezeteket alapítanak, a maradék 330 milliárdból akkor is 260.333 közmunkásra futná (továbbra is feltételezve, hogy 1 közmunkás 106.000 Ft-ba kerül havonta).
Bérnövekedés, titkos megaprojekt vagy bevándorlók
Az első és legracionálisabb megoldás, hogy a kormány a közmunkás bérek emelését tervezi. Ha 340 milliárd 76 %-át (mint ez évben) 240.000 közmunkás bérére akarják fordítani, akkor az átlag bruttót az idei 80.509-ről 89.583 Ft-ra tudják emelni. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője azt nyilatkozta, semmi előjele annak, hogy a kormány ilyesmit tervezne. A közfoglalkoztatási béreket a minimálbér módosulása befolyásolhatja, az viszont kizárt dolog, hogy jövőre kb. 10 %-kal emeljék a minimálbért.
A 2. lehetőség Romhányi Balázs szerint, hogy a kormány több közmunkást akar foglalkoztatni, mint amennyit elismer, talán valamiféle megaprojekt keretein belül.
Bevándorlók a közmunkaprogramban
A kormány elemzi azt az alternatívát, hogy hogyan lehetne megoldani a Magyarországra érkező bevándorlók bevonását a közmunkaprogramba – jelentette ki még júniusban Kovács Zoltán kormányszóvivő. Akár ez is közre játszhat a túltervezett közmunkaprogramhoz.
Szakmai szempontok
A 3. opció: nagy ráhagyással tervezték a költségvetést, hogy biztosan legyen elég pénz elég közmunkásra. A 4. lehetőség az, mondta Romhányi Balázs, hogy a kormány csak beszél a levegőbe. A 240.000 közmunkás 320 milliárd Ft-ból képlet biztosan nem jön össze. A kabinet középtávú terve alapján viszont 2019-ben már 470 milliárdot szánnak közmunkára. A KFIB ügyvezetője szerint előfordulhat, hogy felsőbb politikai szinten bemondták azt a 320 milliárdot, mert ennyi kell a 470 milliárd lépcsőzetes eléréséhez. A Belügyminisztériumban pedig szakmai szempontok alapján megszabták, hogy mennyi közmunkára lesz szükség jövőre. A 2 szám pedig egyszerűen nem stimmel.
Ideiglenes megoldás
A kormány közmunkával foglalkozó nyilatkozatai különben sem valami következetesek, véli a szakértő. Például a programba évről évre egyre több pénzt fecskendeznek, Czomba Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár korábban mégis arról beszélt, a közfoglalkoztatás csak alkalmi megoldás, idővel el fog tűnni a rendszerből.
Nincsenek megjegyzések: