 |
| Kép: pixabay.com |
A növekvő gazdaság és a bővülő adóbevételek ellenére Brüsszel blokkolja az uniós támogatásokat, ez okból a költségvetési hiány már most júliusban elérte az egész évre bekalkulált szintet.
Júliusban az államháztartás hiánya további 70,8 milliárd Ft-tal növekedett, így a 7 havi deficit elérte a 894,1 milliárd Ft-ot - közölte az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A költségvetés módosítása után az ez évi hiánycélt 892,4 milliárd Ft-ra növelték, tehát a tényleges deficit már most elérte az egész évre kalkulált hiányt. Az NGM közleménye szerint az államháztartáson belül a központi költségvetés 953,7 milliárd Ft-os deficittel, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,7 milliárd Ft-os, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,9 milliárd Ft-ot meghaladó szufficit-el zártak.
Múlt évben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 851,4 milliárd Ft-ot tett ki ugyanebben a ciklusban, a különbség főként az uniós források eltérő alakulásából ered. A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei közel 280 milliárd Ft-tal maradtak el az előző évi bevételektől, mely részben az évente változó elszámolások különbségéből fakad; részben pedig az Európai Bizottság által vizsgálat alá vont és tárgyalás alatt lévő tételek folyománya. Ez viszont az uniós módszertan szerinti egyenlegre nem gyakorol hatást, mivel az év végéig netalántán meg nem érkező, de a Bizottságtól jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatóak. Mindeközben az uniós pénzekből tervezett beruházások - a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok - költségei kb. 170 milliárd Ft-tal haladták meg az előző évi összeget, amely a fokozódó kifizetések eredménye.
A júliusi hiány 70,8 milliárd Ft-ot tett ki, a múlt év 7-ik hónapjában ez 37,7 milliárd Ft volt. Az differencia oka itt is elsősorban a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek az előző év júliusához viszonyított számottevő elmaradásában keresendő, ezeket viszont később fogja elszámolni a büdzsé. Pozitív dolognak tekinthető, hogy múlt év júliushoz képest jóval magasabban alakultak a társasági adóból, az ÁFA-ból, a jövedéki adóból, az SZJA-ból, illetve szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek.
Az nemzetgazdasági tárca említette, de nem fejtette ki, hogy az Európai Bizottság a nemrégiben 2 magyar adót, a kiskereskedelmi cégekre kivetett élelmiszerlánc felügyeleti díjat és a dohánycégekre kivetett egészségügyi hozzájárulást is felfüggesztette a vizsgálat időtartamára. Ez a 2 tétel 30 - 40 milliárd Ft-os éves bevételtől fosztja meg a költségvetést.
A júliusi költségekből 50 milliárd Ft-ot tesz ki a rendkívüli tartalék felhasználása, ebből legtöbb - összesen 29 milliárd Ft - a déli határzár felhúzására és a menekült üggyel kapcsolatos egyéb kiadásokra fordítódott. A kormányzati tartalék hó végére 9 milliárd Ft-ra apadt - feltételezhetően ennek feltöltéséről is gondoskodni kell az ősz folyamán egy költségvetési helyreigazítás keretében.
A bevételek elmaradását részben kompenzálhatja az Ország-védelmi Alap zárolása: az alapban az idén mindössze csak 30 milliárd Ft van, amely jelentősen elmarad a korábbi évek keretétől. E jelek mind arra utalnak, hogy a kormánynak muszáj lépnie, hogy a kieső bevételeket, valamint a kiadások fedezetét biztosítsa. Ezt végrehajthatja saját hatáskörében zárolásokkal, átcsoportosításokkal vagy a büdzsé menet közbeni módosításával.
Az NGM nyomatékosította, hogy a deficit nagysága nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket, szóval a tárgyév 2-ik felében csökkenni fog. Az uniós metódus szerinti 2015. évi hiánycél pedig szilárdan a GDP 2,4 %-a – adta hírül a szaktárca.
Nincsenek megjegyzések: